Azt akartam írni, hogy az élet fura dolgokat produkál vagy valami hasonló közhelyet, de nem teszem. Azt már mondtam, hogy szervezzük a következő randit, nos, minden le van foglalva november elejére, megint Edinburghba megyünk, de én repülök, nem hajózom. És mivel itt már felmondtam, nemsokára szállásom se lesz, ráadásul ez a kapcsolat komolynak tűnik, Marian felajánlotta, hogy költözzek hozzá, Belfastba, én pedig igent mondtam. A blog címe így félrevezető lesz... Eredetileg úgy beszéltük meg, hogy december elején lesz a költözés, mert addig van itt szállásom, de ma reggel Tanya kérte, hogy november közepén szedjem a motyómat. Baromira nincs kedvem 2 hétre máshova költözni, de Paul korábban felajánlotta, hogy pár napot tölthetek nála, így lehet, hogy ez lesz a megoldás. A másik, és erről most beszélünk Mariannal, miközben itt pötyögök, hogy akkor 2 héttel előbb költöznék. Már elegem van ebből a cigányéletből, a bőröndöm augusztus közepe óta hever a földön, abból öltözöm, mert nincs szekrény a szobában.

A sulit is megkérdeztem, eddig nem fizettem semmit, Irene nagyon segítőkész volt, mint mindig. Azt mondta, hogy vagy járok suliba, amíg nem költözöm, de akkor be kell fizetnem a tandíjat, vagy "false starter"-nek minősít, akkor nem kell fizetnem, de abba kell hagynom a kurzust most. Utánanéztem, Belfastban is van ilyen tanfolyam az egyetemen, majd írok nekik és megkérdezem, mik a feltételek.

A költözés maga pedig úgy lesz, hogy Marian feljön kocsival Aberdeenbe, én lehajózom, mert rengeteg cuccom van, és a biciklimet is akarom vinni. Aztán onnan irány az új lakhely. Azt ugye nem kell modnanom, hogy be vagyok rosálva, megint új hely, ismeretlen minden, nincs munka, de legalább szállás van:)

This song is for Marian:)