Végülis semmit se kellett megbeszélni, max. azt, hogy mekkora méretű egyenruhára van szükségem. Pillanatnyilag van egy David Lubbe hímzésű almazöld, valamint egy lila, és kapok még sötétzöldet is, remélhetőleg a saját nevemmel. A munkaidő hétfőtől csütörtökig10-17-ig, pénteken 13-17-ig tart, így pénteken tudok menni suliba is.

Most ettem egy kis tányér borscs-t (káposzta, cékla, egyéb zöldségek és asszem disznóhús alkotta leves), itt van Tanya két kazah barátnője, nem mondhattam nemet. Nem volt rossz, de utána inkább fokhagymás pirítóst ettem.

Akkor egy kicsit a Cabin Museum-ról. Paul bukkant rá biciklizés közben, és kíváncsi lett, hogy mi a fenét lehet kiállítani egy kabinban/fülkében/faházban. A gyűjtést a mostani tulajdonos apja kezdte, aki részt vett legalább az egyik világháborúban, aztán ahogy terjedt a múzeum híre, egyre több ember adományozta neki a saját tárgyait. Van ott katonakönyv, felpróbálható német/orosz/brit egyenruha, kitüntetések, sisakok, fegyverek, poszterek, írógép, zászlók, kiáltványok, és ki tudja még. Sajnos sokat nem tudtam fényképezni, mert megadta magát a fényképezőgép akksija. Néhány kép: Tengerészeti toborzó:

Egy 1942-es motor:

És egy 1936-os:Tanácsok gáztámadás esetére: Női munkaerőre vadászó gyárak:A nemzet egészsége miatt aggódó EÜ-minisztérium (tüsszentésnél használj zsebkendőt!-így marad egészséges és fitt a nép):és egy 1944, június 6-i újság címlapja, amelyben Churchill tájékoztatja a lakosságot a sikeres franciaországi légi akcióról: sikerült az ellenséges vonalak mögé jutni:És végül: a fakalyibát természetesen egy fakutya őrzi:)